Család: Pézsmaboglárfélék (Adoxaceae)
Származás: Az S. nigra Európában, É-Ny Afrikában és D-NY Ázsiában honos, míg a S. canadensis észak-Amerikában, Mexikóban és Közép-Amerikában. Vitamin és ásványi anyag tartalom: Tartalmaz A-, B-, és C-vitamint, folsavat, pantoténsavat, ásványi anyagokat és mikroelemeket: vas, kálium, kalcium, magnézium, foszfor, illóolajat, antociánokat, a virágzat flavonoidokat (kvercetint, kempferolt).
Gyógyhatás: Köhögésre, megfázásra, felső-légúti fertőzések, láz esetén kedvező hatású, a népi gyógyászatban székrekedés, szemgyulladás, TBC ellen használták, valamint vértisztítónak, fájdalomcsillapítónak, hánytatónak, köptetőnek.
A virág felhasználása: Legismertebb felhasználási módja a bodzaszörp és a bodzafánk, azaz a palacsintatésztában kisütött virágtányérok. Készül belőle pálinka is, valamint fagyihoz, édességekhez szintén használható.
Egyéb részek felhasználása: A bogyóiból bor, pálinka, valamint almával vagy szederrel keverve lekvár készül.
Figyelmeztetés: A virágokon és a gyümölcshúson kívül a növény minden része mérgező!
Érdekesség: Több népi hiedelem is kapcsolódik a bodzához. Volt, ahol boszorkányos tulajdonságai miatt félték, másutt emiatt a rontó erőket távol tartó növénynek gondolták.
Korábban bogyóját és levelét természetes festőanyagként használták, lila, fekete, kék és zöld színnek.